A hagyományos, rég honosult állatfajtáink – mint a mangalica is – kiemelt tájvédelmi jelentőséggel bírnak, részét képezik a magyar tájnak, néprajzi hagyományok kötődnek hozzájuk, nemzeti identitásunk részei és Magyarország szimbólumai.
A mintegy 60 ezer mangalicahízóból 40 ezret háznál vágnak le, 20 ezret pedig a vágóhidakon – mondta el Tóth Péter, Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete elnöke. Ez utóbbi mennyiséget legalább 30 ezerre emelnék a tervek szerint. A vágóhidakon levágott hízók 75-80 százalékát exportálják, főként Spanyolországba, jelentős vásárlók még az ázsiai államok – Japán, Szingapúr, Hongkong és Tajvan -, valamint a nyugat-európai országok. Tavaly megkezdődött a mangalicatermékek bevezetése az Amerikai Egyesült Államokba is.
Jelenleg a tenyésztők árbevétele éves szinten 3,6-4,0 milliárd forint, a termékek eladását is hozzászámítva az éves árbevétel 9-10 milliárd forintra tehető. Ebből az exportbevétel 25-30 százalékot tesz ki – mondta Tóth Péter.
A fesztivál résztvevőit üdvözölte Vadzsima Takehiko, a budapesti japán nagykövetség tanácsosa, aki elmondta, hogy a mangalicatermékek annyira népszerűek a távol-keleti szigetországban, hogy már manga is készült a mangalicáról.
